- A Djupa Andetag 99%-ban egy vid�m album. Annak ellen�re, hogy (egy kiv�tellel) nem �n �rta a dalsz�vegeket, az album nagyon szem�lyes. Hogyan lehets�ges ez?

- Andresnek elmondtam az �n �tleteimet, azt�n � elmondta, megmutatta, hogy ezekb�l milyen sz�vegeket csin�lt, azt�n ezt addig csiszolgattuk, ameddig nem lett a dalnak egy bizonyos hangulata. Ezek ut�n �rta meg azt a sz�veget, ami az albumon hallhat�.

- �n �rta a sz�veg�t a Kvinnor Som Springer-nek (N�k, akik futnak), ami az er�s n�knek sz�l. Mennyire foglalkozik n�i k�rd�sekkel?

- �n magam is egy er�s n� vagyok. �s egy er�s n� nevelt fel, a nagyany�m. M�r gyerekkorom �ta bennem van. Ez a dal nem csak er�s n�knek sz�l, nem szeretn�m, ha ez lenne az �thall�sa. Ink�bb az azoknak a n�knek, akiknek er�snek kell lenni. Szerintem ez a dal az �nv�delmi �szt�nr�l sz�l, �s arr�l, hogy hogyan kell m�s szemmel �nmagunkra n�zni. Olyan, mint egy �tmutat�s azoknak, akik eddig nem mertek, de akarnak.

- Ez az els� alkalom, hogy a Frida Ensam �ta (1975) sv�d�l �nekel. Mi�rt?

- Megbesz�lt�k a munkat�rsaimmal, hogy meddig megy�nk el. A nemzetk�zi siker egy olyan dolog, amit �vekig �t�ltem �s ezt nem akarom �jra kezdeni �s ha angolul �nekeln�k, akkor ez t�rt�nne. Valami kev�sb� nagyot szerettem volna alkotni. De mindenek felett m�r v�gytam r�, hogy az anyanyelvemen �nekeljek, mert azt m�r – ahogy �n is mondta – nem tettem 21 �ve, ami az�rt hossz� id�. Nagyon j� �rz�s volt. term�szetes, hogy az ember jobban otthon �rzi mag�t a saj�t nyelv�n, mint egy k�lf�ldin.

- Ha j�l �rtettem, a faxnak nagy szerepe volt az album elk�sz�t�sekor.

- Igen, ez volt a legegyszer�bb m�dja, hogy kommunik�ljunk, mert Anders �s �n k�l�n orsz�gban �l�nk. �s kem�nyen dolgoztunk, hogy a sz�vegek megfeleljenek nekem, amilyen n� ma �n vagyok, amilyen tapasztalataim vannak. Erre odafigyelt�nk �s igen, ez�rt a fax nagyon sokat m�k�d�tt.

- Mi�rt 12 �v ut�n d�nt�tt �gy, hogy �jra megjelenik a zenei �letben?

- Ez nem annak a k�rd�se, hogy hogyan d�nt�k, ink�bb egy �rz�s, ami az elm�lt – tal�n nem 12, de p�r – �v alatt alakult ki bennem. A v�gy a zene ut�n, a v�gy, hogy �nekeljek t�l er�s lett, �s ez�rt csin�ltam valami �jat.

- Szeretett volna egy �j lemezt csin�lni egy ideje, csak nem mert?

- Nem, ez nem b�tors�g k�rd�se. �n egy kifejezetten b�tor csaj vagyok. Ink�bb arr�l volt sz�, hogy m�ssal voltam elfoglalva, ami lek�t�tt, �s sz�rakoztatott.

- Nemr�g lett 50 �ves. Ez a legjobb �letkor?
<>- Minden �letkor j�. Azt hiszem... Nem, nem mondhatom, hogy ez a legszebb kor, mert lehet, hogy 10 �v m�lva m�g jobban fogom �rezni magam. De nagyon kellemes �letem van, harm�nikus, boldog ember vagyok.

- �n veget�ri�nus?

- Ink�bb azt mondan�m, hogy nem eszek h�st. Nem ettem h�st 17-18 �ve. Sok�ig veget�ri�nus voltam, de most m�r eszek halat. Teh�t nem mondhatjuk, hogy 100%-ig veget�ri�nus lenn�k. De ez egy �letst�lus is. Szeretem az �trendemet, megkapom azt, amire sz�ks�gem van. Akt�v vagyok a term�szetben is, sokat sportolok. Sok olyan hobbim van, amit a szabad �g alatt lehet csin�lni. Nagyon szeretek t�r�zni, az az egyik legkedvesebb id�t�lt�sem. Mondhatjuk, hogy form�ban vagyok, ami illik hozz�m, mint emberhez.

- Mi a legfontosabb k�rnyezetv�delmi probl�ma ebben a pillanatban?

Nincs legfontosabb k�rnyezetv�delmi probl�ma. Sok dolog fontos, de a legfontosabb, hogy n�ha nem maga a probl�ma tartja �ssze a k�rnyezetv�delmet. Emberek, v�llalatok, korm�nyok hossz�lej�rat� terveket dolgoznak ki, amik csak �gy v�get �rnek az�rt, mert egyes politikai ir�nyzatok megv�ltoztak vagy megsz�ntek. Ezeknek tov�bb kellene �lni �s fejl�dni. �n itt l�tok vesz�lyt. Az emberek elvesztik az �rdekl�d�s�ket, amikor a dolog nem vil�gszerte t�ma. Fontos, hogy ezek a k�rd�sek mindig a szem�nk el�tt legyenek, v�g�l is ezen a F�ld�n �l�nk, aminek a l�te t�l�nk f�gg, att�l, hogy hogyan b�nunk vele. Ez nem egy olyan k�teless�g, ami el�l el lehet l�gni, pont az ellenkez�je. Olyan k�teless�g, amit emberk�nt, v�llalatk�nt, t�rsadalomk�nt, �llamk�nt kell teljes�teni, �s nagyon fontos, hogy ezen egy�tt dolgozzunk, hogy a k�rnyezetv�delem minden �ga dolgozzon az�rt, amit c�lul t�z�tt ki, �s hogy mi, mag�nemberek, legal�bb a h�ztart�sunkban seg�ts�k �ket.

- Vannak m�g beteljes�letlen �lmai?

- Nem �lmodozom ebben az �rtelemben, ha csak nem az �lland� gondolkod�st �rti ezalatt. Mindig vannak olyan gondolatok a fejemben, amik foglalkoztatnak. Vannak dolgok, amikre mindig gondolok, de nem olyan �lmok, hogy „Nagyon szeretn�k ezt meg azt csin�lni, t�zz�k ki c�lul �s most ezen dolgozom”. Hogy mondjam... �n olyan ember vagyok, aki azt mondja, hogy b�zzuk az id�re.

- Mi hi�nyzik a legjobban �nnek Sv�dorsz�gb�l? Milyen viszonyban van Sv�dorsz�ggal?

- H�t, jobb kapcsolatban vagyok vele, mint amikor ott �ltem. M�s szemekkel n�zek Sv�dorsz�gra, amikor nem ott lakom. Nagy el�ny sz�momra, hogy n�ha el tudok vonulni, f�leg hogy most ezt a lemezt [Djupa Andetag] k�sz�tem. Nagyon megnyugtat�, hogy nem kell mindig a k�z�ppontban lennem.

- Megv�ltozott a v�lem�nye az ABBA zen�j�vel kapcsolatban. Hogyan?

- Akkor v�ltozott meg, amikor dalokat kellett gy�jten�nk a v�logat�s lemezeinkhez, amik az ABBA Gold ut�n j�ttek. Az ABBA More Gold-n�l az eg�sz anyagon �jra kereszt�l kellett menn�nk, hogy a j� dalokat v�lasszuk ki, �s akkor egy teljesen m�s k�pet kaptam a zen�nkr�l. Volt egy nagy sz�net, amikor egy�ltal�n nem hallgattam a felv�teleinket �s �gy k�s�bb valami �j lett, �s akkor �gy �reztem, hogy „�, ez nagyon j�!” nagyon b�szke voltam r�juk, �s igen, most m�r boldogan hallgatom a lemezeinket.

- L�t valami lehet�s�get arra, hogy az ABBA �ssze�lljon?

- Ahogy ismerem magamat �s a t�bbieket, szerintem ez sosem v�lik val�ra. Ha �ssze�llunk, akkor sem �gy, mint ABBA. Az �vek sor�n meglett volna r� a lehet�s�g�nk, ha akartuk volna...