Sírjak vagy nevessek
Megáll fölém magasodva az ágyam mellett
A fejét elvesztve
Vegyem őt komolyan, mondja
A megszokott, vontatott módon
Ő egy ilyen ügyes srác
Kíváncsi vagyok, most sírnom vagy nevetnem kellene
Felöltözve a csíkos pizsamába, amit vettem
Túl rövid a nadrág
Adja nekem az ő egész kis filozófiáját
Folytatva az utat, amin járni szokott
És én olyan fáradt vagyok
Kíváncsi vagyok, most sírnom vagy nevetnem kellene
Lobogója magasan és erősen száll
Bolond önérzet a szemében
Ott áll lábujjhegyen, kiemelkedve
(látom már egészen)
Látom van egy nagy léggömb
Félúton a Holdhoz
Ő bebugyolálva a melegben mint egy biztonságos gubo
Ez egy örök hazugság
Szóval most sírnom vagy nevetnem kellene
Különös (furcsa) miként (hogyan) alakultam veszélyesen közömbössé
Hideggé, mint a kő
Nincs már (több) fájdalom, ahol fájdalom volt azelőtt
Távolban bolyong, érzem a torkom kiszárad
Kíváncsi vagyok, most sírnom vagy nevetnem kellene
Lobogója magasan és erősen száll
Bolond önérzet a szemében
Ott állt lábujjhegyen, kiemelkedve
(látom már egészen)
Látom van egy nagy léggömb
Félúton a Holdhoz
Ő bebugyolálva a melegben mint egy biztonságos gubo
Ez egy örök hazugság
Szóval most sírnom vagy nevetnem kellene
|